Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bálnák

http://www.metropol.hu/images/2009/05/1242224168_d.jpg

Kék bálna

A kékbálnák szoros kötelékekben úsznak,gyakran látni őket kettes - négyes csoportokban. Vadászatkor és a szaporodási időben kialakulnak nagyobb csoportok is. A párzás a meleg trópusi vizekben megy végbe,itt születnek az utódok is. Mivel csupán vékony réteg szigetelő bálnazsírral rendelkeznek, hidegebb vizekben nem tudnának életben maradni. Születésükkor mintegy 7 méter hosszúak, testtömegük 2-3 tonna. Tengeri emlős lévén, a kis bálna szoptatása is a tengerben történik. A hím a 22.5 méteres, a nőstény a 23 méteres testhossz elérésekor válik ivaréretté. A legtöbb nőstény csak háromévente lesz vemhes.A vemhesség 11-12 hónapig tart, ennek végén egy utód jön a világra. A borjú 600 litertejet szopik naponta. Az elválasztás hét hónap után következik be, amikor már kinőttek a szilái.

http://images.imgsrv.farm.hu/articles_images/000301/big_lead.jpg

Grönlandi bálna

Négy különálló, egymással nem keveredő populációjuk létezik. Az első csoport nyáron Kanadajeges-tengeri partvidékén tartózkodik, télre a Bering-szoroson át a Bering-tengerbe húzódik. A második csoport az Ohotszki-tengerben él. A harmadik csoport nyáron Kanada északkeleti szigetvilágát lakja, telelni a Labrador-tengerben vonul. A negyedik, kisebb létszámú csoport Grönland térségében és a Barents-tengerben él. A zajló, vagy a vékony jégmezőtől sem ijednek meg, az 1 méter vastag jeget is képesek áttörni.Lassan úsznak, sebességük ritkán haladja meg az óránkénti 10 kilométert. Jellemző rájuk, hogy farkukkal, vagy az uszonyaikkal csapkodják a vizet. Szívesen kiugranak egész testükkel a vízből és hanyatt zuhannak vissza.

http://www.seminole.hu/products_pictures/16093_320x240.jpg

Hosszúszárnyú bálna

Az Atlanti-óceán északi részének hosszúszárnyú bálnái tavasszalGrönland és Izland között vágnak át, majd a Medve-sziget (Bjørnøya), a Spitzbergák, illetve az Északi-fok felé tartanak. Ősszel a norvég partok előtt vonulnak el, majd Anglia és Írország mentén tovább dél felé, Spanyolország nyugati partjáig. Egyes példányok eljutottak a Balti-tengerbe is, a Földközi-tengerben viszont csak egyetlen alkalommal láttak hosszúszárnyú bálnát.A hosszúszárnyú bálna a hideg és sarki tengerek lakója, télen szubtrópusi és trópusi vizekre költözik.

http://www.pecsiest.hu/kepek/139/galeria/139670_galeria_melytenger_1.jpg

Ambrás cet

A nagy ámbráscet a világ összes óceánjában megtalálható. A két nem elterjedése részben különböző: csak a kifejlett bikák hatolnak az északi és déli szélesség 45. fokán túl; a nőstények és fiatal hímek nem hagyják el a mérsékelt övi és trópusi vizeket. Állományát 1987-ben csaknem 1 millióra becsülték, így a legelterjedtebb nagy testű cet.Az állat hossza a hímnél 15-20 méter, a nősténynél 11-13 méter. A hím testtömege átlagosan 45, a nőstény 20 tonna. Hatalmas, majdnem derékszögben metszett fejéről ismerhető fel, amely egészen rendkívüli külsőt kölcsönöz neki. Kilégzéskor 2-5 méteres párafelhőt lövell oldalra és előre, erről akkor is egyértelműen meghatározható, ha maga az állat nem is emelkedik ki eléggé a vízből.A nagy ámbráscetek rendszerint nagycsaládokban élnek, amelyek több borjas nőstényből és az őket többé-kevésbé határozottan vezető hímből állnak. A bikák háremszerűen tartják a teheneket, főként a párzási időszakban, amelynek időpontja helyenként erősen eltérhet. Heves küzdelmeket is folytatnak a nőstényekért. A nagy ámbráscetek rendkívül érzékenyek, víz alatti hanglokátorrendszerük segítségével sok kilométeres körzetben tájékozodnak, és tartják a kapcsolatot.Amikor egyik nagy ámbráscet bajban van, a többiek köréje gyűlnek és fenntartják, nehogy megfulladjon.